Tudtad? A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) a vastagbél szinte kizárólagos táplálói!

Már rengeteg hasznos tudásunk van a különféle zsírok hasznáról és káráról. Tudjuk, hogy a telített zsírsavak ártanak a szervezetnek, kiváltói többek között az érelmeszesedésnek.

A telítetlen, közülük is a többszörösösen telítetlen szírsavak, az omega-3, omega-6 és omega-9 zsírsavak ellensúlyozzák a telített zsírok káros hatásait. A leginkább halolajokkal bevitt  omega-3 zsírsavak a koleszterin-csökkentés mellett a gyulladásos folyamatokat is kedvező irányba mozdítják, de fontosak pl. a magzati és gyermekkori  idegrendszer fejlődésében,  a felnőttkorban is segítenek az idegműködést fenntartani, sőt, időskorban is hasznosak a demencia lassításában.

Ezek a hosszú szénláncú zsírsavak ma már számos étrend kiegészítőben, állati és növényi  forrásból származóan kaphatók. a szénatomok száma bennük 13-20 között lehet.

Kevés szó esik azonban az úgynevezett  rövid szénláncú zsírsavakról, angolul Short-Chain  Fatty Acids – innen a rövidítés: SCFA.

rövid szénláncú zsírsavak szénatomszáma  6, vagy ennél kevesebb. A   rövid szénláncú zsírsavak a szervezetben a nem emészthető rostok bomlása során szabadulnak fel, bakteriális anyagcsere folyamatok révén. Megfelelő táplálkozással és a bélflóra egyensúlyban tartásával a szervezet számára szükséges mennyiségben biztosítottak.

Az SCFA-k az emésztetlen szénhidrátok/rostok anaerob erjedése során szabadulnak fel a vastagbélben.

 

(Forrás: Hijova, Chmelarova: Short chain fatty acids and colonic health. Bratis. Lek. Listy 2007., 108 (8).)

3 fő típust különböztetünk meg, melyek a rostok lebontásakor keletkeznek:

vajsav – sói a butirátok

propionsav  – sói a propionátok

ecetsav – sói az acetátok

Az SCFA-k a vastagbél sejtek elsődleges energiaforrásai, a teljes emberi energiaszükséglet 5-10 %-áért felelősek. Felszívódásuk majdnem tökéletes, a széklettel csak kb 5%-uk ürül ki.

(Obesity-Associated Gut Microbiota. Shen, Maitin in: Diet-Microbe interactions in the Gut, 2015. Role of SCFA and their Receptors in Dietary “Energy-Harvest”)

A vastagbél a három SCFA közül a vajsavat (butirátot) hasznosítja leginkább energiaforrásként. Butirát hiányában a bélhámsejtek éheznek, bármennyire is jól ellátott a szervezet egyéb táplálékkal. Mikor fordulhat ez elő?  Például akkor, ha

  • ha nem fogyasztunk elég rostot
  • ha a bélflóra összetétele nem megfelelő, és így a rostot nem tudja lebontani
  • bizonyos gyulladásos vagy egyéb bélbetegségek esetén.

A hiányzó vajsav pótolható különböző vajsavtartalmú készítmények fogyasztásával. A tehéntejből készült vaj vajsav tartalma 3-4%, tehát 1 dkg vajban 3-400mg vajsav van, tributirin formájában.

A következő élelmiszeralkotók bomlásakor keletkezik vajsav:

  • inulin
  • FOS (fruktooligoszaccharidok)
  • rezisztens keményítő
  • pektin
  • arabinoxilán
  • arabinogalaktán
  • guar gumi, stb.

A vajsav pótolható vajsav (butirát) készitmények formájában is. A készítmény kiválasztásakor fontos figyelni arra, hogy a bevitt vajsav a gyomron átjutva a bélben tudjon hasznosulni. Erre szolgálnak az un. bélben oldódó formák.

A vajsav szerepét számos kutatás vizsgálta pl. túlsúly, cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek, daganatos bélbetegségek esetén, és idegrendszeri problémákkal összefüggésben.

 

 

A vastagbélben felszabaduló butirát/vajsav jelentős része tehát ott helyben energiaforrásként hasznosul. Kisebbik részét a propionáttal együtt a máj hasznosítja a glükoneogenezis során. Az acetát 50-70%-a is a májban hasznosul , a maradékot az izomsejtek használják energiaképzésre. Az acetát egy része a butiráttá alakul.

 

Az SCFA-k azon túl, hogy a butirát a vastagbélsejtek energiaforrása, szíbályozzák a vastagbél pH-jét (savas irányban), ezzel  befolyásolják a mikroflóra összetételét, csökkentik az epesavak oldhatóságát, közvetve növelik az ásványi anyagok felszívódását, csökkentik az ammónia felszívódását.

A vajsav (butirát) a vastagbél sejtek szaporodását és differenciálódását is befolyásolja.

(Forrás: Hijova, Chmelarova: Short chain fatty acids and colonic health. Bratis. Lek. Listy 2007., 108 (8).)


Postbiotics in human health. Hernandez-Granados Maria, José Franco Robles Elena

Food Research International vol. 137, 2020.