posztbiotikum vajsav energia a bélnek mindenevők

POSZTBIOTIKUM? PREBIOTIKUM? PROBIOTIKUM?
Az utóbbi kettő ismerős, ugye?

A prebiotikum tulajdonképpen az élőflóra táptalaja, tápláléka, a mikrobiom életben tartását és szaporodását támogatja. Lehet pl.  a gyümölcsökben, zöldségekben található sokféle rost, nehezen emészthető szénhidrát, amit a bacik  erjesztenek (gyakran használt pl az inulin)-

A probiotikum maga a szervezet számára hasznos élő mikrobiom, melynek többféle  szerepe van:

  • a  bélfalon való megtapadással “lefoglalhatja” a helyet a káros mikrobák elől
  • a káros mikrobák fennmaradását/szaporodását gátló anyagokat termelhet
  • olyan anyagokat hoz létre anyagcseréje sorén, mely a gazdaszervezet anyagcseréje szempontjából fontos/nélkülözhetetlen.

 

De mi is az a POSZTBIOTIKUM?

A  TERMÉSZETES  POSZTBIOTIKUM a szervezet élőflórájának olyan anyagcsereterméke, mely védi a(z emberi vagy állati) gazdaszervezet egészségét, de lehet mesterségesen előállitott is:  a Nemzetközi  Tudományos Pro- és Prebiotikum társaság (ISAPP) definiciójába belefér a “mikroorganizmusokkal termeltetett” posztbiotikum.  Tehát szándékosan inaktivált mikrobák vagy azok anyagcsere termékei.

A mikrobiom nagyon sok fontos immunológiai és neurológiai reakcióban vesz részt, melyeket számos tanulmányban elemeztek.

Bármennyire rémisztő a nevük, a posztbiotikumokkal érdemes barátságban lenni.

A posztbiotikumok  a probiotikumokhoz képest sokkal stabilabb élelmiszer összetevők.

A posztbiotikumok az élő szervezet mikrobiomjának anyagcsere termékei vagy alkotórészei.

A mikrobiom anyagcseretermékei és építőkövei azonban még kevésbé feltártak, de szerepük jelentős. Lehetnek

  • rövid szénláncú zsírsavak
  • vitaminok
  • enzimek

 

A posztbiotikumok funkciói

 

Forrás: (1)

 

A rövid szénláncú zsirsavak (SCFA) a nem emészthető szénhidrátokból képződnek, illetve kis molekulaszámú hexózokból, pl. inulin, oligofruktóz, laktóz, szorbitol, mannitol.

Az SCFA-k, különösen az acetát és és propionát állatkisérletek szerint közvetlenül hat az áteresztő bélre (2)

 

A vajsav (butirát) a vastagbél-sejtek tápláléka.

Különösen a rezisztens keményitő jó vajsav-forrás.

Vajsavban gazdag ételek az őrölt magvak, nyers burgonya, zöld banán, különféle  zöldségek. A krumpli és banán acetátban is gazdag, a búza és a kukorica pedig propionátban.

Vajsav-termelő baktériumok a Costridium fajok., Eubacterium fajok, Fusobacterium fajok, Butyrivibrio fajok., Megasphaera
elsdenii, Mitsuokella multiacida, Roseburia intestinalis, Faecalibacterium prausnitzii and Eubacterium hallii.

 

A vajsav szerepe a bélrendszerben

A vajsav szerepe a bélrendszerben

 

Kevés rostot, sok egyszerű cukrot tartalmazó táplálkozás a vajsav termelés csökkenéséhez vezethet.

A butirát  (vajsav) közvetlenül befolyásolja a vastagbélflóra összetételét. Vizsgálatok szerint visszaszorítja a Escherichia coli, Campylobacter , Salmonella . and Shigella fajokat. Kedvező irányban befolyásolja a gyulladásos mediátorokat. (3)

Állatkisérletekben kimutatták a tributyrin  (3 vajsav molekulát tartalmazó, a vajban is előforduló vegyület) védő hatását alkohollal szemben (4)

Szintén állatkisérletek szerint  a tributirin  segit a bélfal áteresztőképességének helyreállításában is antibiotikum kezelés után  (5)

A POSZTBIOTIKUMokat az élelmiszeripar előszeretettel használja biológiai tartósításra, főként a bakteriocin hatásuk miatt.

Elölt probiotikumokat adnak a darált húsokhoz, fecskendezik a tengeri halak felületére, hogy a romlást/penészedést elkerüljék. (elölt  Bifidobacterium lactis, Lactobacillus rhamnosus, L. acidophilus, L. casei  hozzáadásával). Lactobacillus reuteri-vel gátolták a penészgombák szaporodását a kenyér felszínén. Lactobacillus brevis-t használnak darabolt zöldség tartósítására. Lactobacillus lactis által termelt nisin-t alkalmaznak tartósító biofilm képzésre.

 

 

A POSZTBIOTIKUM-oknak szerepe lehet a biogén aminok (hisztamin, tiramin, putreszcin) kontrolljában, mivel

– gátolhatják a biogén aminokat termelő tejsavbaktériumok szaporodását (6)

  • közvetlenül lebonthatják a biogén aminokat
  • megváltoztatják pl a pH-t, ami fontos környezeti tényező a biogén amin termelés szempontjából.

A POSZTBIOTIKUMoknak fontos szerep jut a csecsemőtápszerek összetevőjeként is (7)

A vajsavpótlás lehetőségéről
ITT tájékozódhatsz »

 

Források:

1/ Postbiotics in human health: Possible new functional ingredients? – ScienceDirect

2/ Suzuki et al., 2008  Physiological concentrations of short-chain fatty acids immediately suppress colonic epithelial permeability (cambridge.org)

3/ (Zaleski et al., 2013 (PDF) Butyric acid in irritable bowel syndrome (researchgate.net)

4/ Glueck et al. (2018) Tributyrin Supplementation Protects Immune Responses and Vasculature and Reduces Oxidative Stress in the Proximal Colon of Mice Exposed to Chronic-Binge

Ethanol Feeding (hindawi.com)

5/ (Cresci et al., 2013  (PDF) Lactobacillus GG and Tributyrin Supplementation Reduce Antibiotic-Induced Intestinal Injury (researchgate.net)

6/ Postbiotics produced by lactic acid bacteria: The next frontier in food safety (wiley.com)

7/ IJMS | Free Full-Text | Postbiotics and Their Potential Applications in Early Life Nutrition and Beyond (mdpi.com)