A POSZTbiotikumokról

POSZTBIOTIKUM? PREBIOTIKUM? PROBIOTIKUM?
Az utóbbi kettő ismerős, ugye?

A prebiotikum tulajdonképpen az élőflóra táptalaja, tápláléka, a mikrobiom életben tartását és szaporodását támogatja. Lehet pl. a gyümölcsökben, zöldségekben található sokféle rost, nehezen emészthető szénhidrát, amit a bacik erjesztenek (gyakran használt pl az inulin)-

A probiotikum maga a szervezet számára hasznos élő mikrobiom, melynek többféle szerepe van:

a bélfalon való megtapadással „lefoglalhatja” a helyet a káros mikrobák elől
a káros mikrobák fennmaradását/szaporodását gátló anyagokat termelhet
olyan anyagokat hoz létre anyagcseréje sorén, mely a gazdaszervezet anyagcseréje szempontjából fontos/nélkülözhetetlen.

De mi is az a POSZTBIOTIKUM?

A TERMÉSZETES POSZTBIOTIKUM a szervezet élőflórájának olyan anyagcsereterméke, mely védi a(z emberi vagy állati) gazdaszervezet egészségét, de lehet mesterségesen előállitott is: a Nemzetközi Tudományos Pro- és Prebiotikum társaság (ISAPP) definiciójába belefér a „mikroorganizmusokkal termeltetett” posztbiotikum. Tehát szándékosan inaktivált mikrobák vagy azok anyagcsere termékei.

A mikrobiom nagyon sok fontos immunológiai és neurológiai reakcióban vesz részt, melyeket számos tanulmányban elemeztek.

Bármennyire rémisztő a nevük, a posztbiotikumokkal érdemes barátságban lenni.

A posztbiotikumok a probiotikumokhoz képest sokkal stabilabb élelmiszer összetevők.

A posztbiotikumok az élő szervezet mikrobiomjának anyagcsere termékei vagy alkotórészei.

A mikrobiom anyagcseretermékei és építőkövei azonban még kevésbé feltártak, de szerepük jelentős. Lehetnek

rövid szénláncú zsírsavak
vitaminok
enzimek

Forrás: (1)

A rövid szénláncú zsirsavak (SCFA) a nem emészthető szénhidrátokból képződnek, illetve kis molekulaszámú hexózokból, pl. inulin, oligofruktóz, laktóz, szorbitol, mannitol.

Az SCFA-k, különösen az acetát és és propionát állatkisérletek szerint közvetlenül hat az áteresztő bélre (2)

A vajsav (butirát) a vastagbél-sejtek tápláléka.

Különösen a rezisztens keményitő jó vajsav-forrás.

Vajsavban gazdag ételek az őrölt magvak, nyers burgonya, zöld banán, különféle zöldségek. A krumpli és banán acetátban is gazdag, a búza és a kukorica pedig propionátban.

Vajsav-termelő baktériumok a Costridium fajok., Eubacterium fajok, Fusobacterium fajok, Butyrivibrio fajok., Megasphaera
elsdenii, Mitsuokella multiacida, Roseburia intestinalis, Faecalibacterium prausnitzii and Eubacterium hallii.

A vajsav szerepe a bélrendszerben

Kevés rostot, sok egyszerű cukrot tartalmazó táplálkozás a vajsav termelés csökkenéséhez vezethet.

A butirát (vajsav) közvetlenül befolyásolja a vastagbélflóra összetételét. Vizsgálatok szerint visszaszorítja a Escherichia coli, Campylobacter , Salmonella . and Shigella fajokat. Kedvező irányban befolyásolja a gyulladásos mediátorokat. (3)

Állatkisérletekben kimutatták a tributyrin (3 vajsav molekulát tartalmazó, a vajban is előforduló vegyület) védő hatását alkohollal szemben (4)

Szintén állatkisérletek szerint a tributirin segit a bélfal áteresztőképességének helyreállításában is antibiotikum kezelés után (5)

A POSZTBIOTIKUMokat az élelmiszeripar előszeretettel használja biológiai tartósításra, főként a bakteriocin hatásuk miatt.

Elölt probiotikumokat adnak a darált húsokhoz, fecskendezik a tengeri halak felületére, hogy a romlást/penészedést elkerüljék. (elölt Bifidobacterium lactis, Lactobacillus rhamnosus, L. acidophilus, L. casei hozzáadásával). Lactobacillus reuteri-vel gátolták a penészgombák szaporodását a kenyér felszínén. Lactobacillus brevis-t használnak darabolt zöldség tartósítására. Lactobacillus lactis által termelt nisin-t alkalmaznak tartósító biofilm képzésre.