Skip to main content

Mi az a FODMAP diéta?

A FODMAP diéta hatékony alkalmazása egyes emésztőrendszert érintő betegségek esetében tudományos kutatásokon alapul. Az ausztráliai Monash Egyetem vizsgálatai arra az eredményre jutottak, hogy a kellemetlen emésztőrendszeri tünetek hátterében többek közt, a magas FODMAP tartalmú ételek fogyasztása állhat.

A FODMAP mozaikszó, mely a „Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok” kifejezésből származik. Leegyszerűsítve, ezek olyan nehezen emészthető anyagok, melyek fokozzák a gázképződést, ezzel előidézve a nem kívánt hasi panaszokat. A tüneteket súlyosbítja, ha a háttérben valamilyen emésztőrendszert érintő betegség is van. Amennyiben elhagyjuk a magas FODMAP értékű élelmiszereket az étrendünkből a problémák jelentős csökkenését, tapasztalhatjuk, de akár teljesen megszabadulhatunk a kellemetlenségekkel járó hasi panaszoktól.

A FODMAP diétát világszerte hatékonyan alkalmazzák a leggyakoribb emésztőrendszeri problémákra
Az Ausztrál kutatás eredményei nyomán széles körben elterjedt a FODMAP diéta alkalmazása, dietetikusok és orvosok is előszeretettel ajánlják. Népszerűségének titka, hatékonyságán túl, abban rejlik, hogy egyszerű elvekre épül, könnyen elsajátítható és a módszerről szóló legfontosabb információkhoz gyorsan hozzá lehet jutni, hiszen egyre több segédanyag, könyv, receptgyűjtemény, információs kiadvány létezik a FODMAP diétával kapcsolatban.

Természetesen, ha emésztési problémáink hosszabb ideje fennállnak, fontos, hogy orvosi segítséggel kiderítsük a tünetek hátterében húzódó okokat, ugyanis számos betegség okozhat kínzó hasi panaszokat, amelyek kezelése során nélkülözhetetlen az egészségügyi szakemberek közreműködése.

Egyes esetekben viszont a FODMAP diéta segíthet többek közt az olyan kellemetlen tünetek mérséklésében, vagy megszűntetésében, mint:

  • puffadás,
  • bélgörcsök,
  • hasfájás,
  • fájdalom, vagy a feszülő has érzete,
  • hasmenés, vagy székrekedés

 

A FODMAP diéta sikerrel alkalmazható többek közt az alábbi betegségek esetében:

  • IBS, irritábilis bél szindróma,
  • IBD, gyulladásos bélbetegség,
  • ételintolerancia esetén, mivel elősegíti a kellemetlen hasi panaszok mérséklődését,
  • más, ételek által kiváltott egészségügyi panaszok esetén (pl.: migrén).

 

A FODMAP diéta nem veszélytelen

Mint minden étrendbe beiktatott változtatásnak, így a FODMAP diétának is lehetnek veszélyei. A módszer rendkívül népszerű, az interneten kutatva a bőség zavarával találkozhatunk, ha rákeresünk a FODMAP témakörre. Manapság nehezen lehet eldönteni melyik forrás igazán hiteles, de figyelmeztető jel lehet, hogy kockázatokról a legtöbb cikk és tájékoztató megfeledkezik.
Jó, ha szem előtt tartjuk a FODMAP diéta lehetséges veszélyeit is, hiszen valószínűleg éppen azért kezdünk bele, hogy egészségesebbek legyünk. Néhány fontos információ figyelembevételével pedig mérsékelhetjük a kockázatokat és élvezhetjük a jobb életminőséget a FODMAP diéta előnyös hatásainak köszönhetően.

 

Legfontosabb kockázatok a FODMAP diéta esetén:

 

Nem ez a megfelelő diéta

Az okok kiderítése nélkül nem szabad elkezdeni! A tünetek hátterében sokféle probléma állhat, melyeken különböző speciális étrendekkel, vagy egyéb kiegészítő kezeléssel lehet csak segíteni. A rosszul célzott diéta pedig ronthat a helyzeten és késlelteti a valódi megoldást.

Helytelen tápanyag összetétel

Ha dietetikus, vagy más szakember kontrollja hiányzik, könnyen előfordulhat, hogy a diéta során nem lesz megfelelő a tápanyag összetétel. Azt, hogy melyek a „tiltólistás” ételek könnyen kideríthetjük, annak érdekében azonban, hogy a megfelelő tápanyag szükségletet biztosítsuk szakember bevonására is szükség lehet. A helytelenül végzett diéta további problémákat okozhat így erőfeszítéseink hiábavalóak lehetnek.

 

A FODMAP diéta során vajsav hiány keletkezhet

Ha a táplálékban nincs elég rost, márpedig az alacsony FODMAP étrend során ez könnyen előfordulhat, illetve ha nincsenek ott a bélben a szükséges baktériumok, akkor vajsavhiányos állapot alakulhat ki, ami negatív következményekkel járhat.

A vajsav ugyanis a vastagbél hámsejtek energiaszükségletének 60%-át fedezi. Ha nincs belőle elég, akkor bármennyit is eszünk a bélhámsejtek éhezni fognak, majd elpusztulnak. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő vajsav mennyiség a bélben. A FODMAP diéta során tehát gondoskodni kell a vajsav pótlásáról.

Vajsav pótlás, bélregenerálás FODMAP vagy rostszegény diétában »

 

fodmap diéta - gabonafélék: búzaliszt, árpa liszt, rozsliszt FODMAP diétában nem ajánlott gabonák: búza, árpa, rozs

Szünetet kell tartani, FODMAP diéta nem egy életre szól

A FODMAP diéta egy átmenetileg alkalmazandó módszer, mely során a legfontosabb a saját testünk működésének tudatosítása. A diéta során időszakosan kiiktatjuk a magas FODMAP értékekkel rendelkező élelmiszereket, majd egy hosszabb, vagy rövidebb periódus után, egy-egy magas FODMAP értékű étellel újra próbálkozunk.

Ilyenkor megfigyelhetjük, hogy az egyes ételek milyen hatással lesznek ránk, azonosíthatjuk, melyek azok az élelmiszerek, melyeket hosszabb távon is érdemes elkerülni. Lehetnek azonban olyan magas FODMAP értékkel bíró élelmiszerek, melyeket nyugodtan fogyaszthatunk, mert nagyon egyedi, hogy kinek mi okoz problémát. A FODMAP diéta célja, hogy kialakíthassunk egy számunkra megfelelő étrendet, ami megengedőbb, ezáltal élhetőbb is.

A diétáról rengeteg információ áll rendelkezésünkre, sok hasznos tanáccsal lehetünk gazdagabbak az internet segítségével, de vannak kérdések, melyek okozhatnak bizonytalanságot. Például egyes esetekben 2 hétig, más ajánlások szerint 6, vagy akár 8 hétig kell fenntartani az alacsony FODMAP étrendet.

Mindenképpen szükséges szakemberrel konzultálni, mielőtt belevágunk a diétába, mert minden ember egyedi és a FODMAP diéta esetén is rendkívül fontos, hogy figyelembe vegyük egyéni szükségleteinket.

 

A FODMAP diéta nem csodaszer, életmódváltás nélkül megy

A diéta szükségessége mindig valamilyen probléma miatt merül fel, a kellemetlen emésztőrendszeri tünetek nagyon gyakran összefüggésben állnak az egészségtelen stresszes életvitellel. Az emberi szervezetnek nincs olyan pontja, melyre a túl magas, illetve tartós stressz ne lenne valamilyen negatív hatással, az emésztőrendszer egyike a különösen veszélyeztetett területeknek.

Ha stresszes életvitelt folytatunk, az kihat az étkezési szokásainkra is. Egy sikeres diéta érdekében célszerű átgondolni az időbeosztásunkat, a rekreációs lehetőségeinket, törekednünk kell az elegendő alvásra, pihenésre és hatékony stresszkezelési módszerek elsajátítására is.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com