Az élelmi rostok jellemzően olyan szénhidrát polimerek, melyek a vékonybélen emésztetlenül, felszívódás nélkül haladnak át.

Az élelmi rostok nagyon sokféle táplálékból származhatnak, zöldségekből, gyümölcsökből, gabonafélékből, magvakból, hüvelyesekből, és mind más-más összetételű. Így mindegyik más hatással lesz a bélflórára (mikrobiomra).

Fiziko-kémiai tulajdonságaikban is jelentősen különböznek.

 

A cellulóz például nehezen oldódó rost, elsősorban a béltranzit időre hat, mivel igen kevéssé fermentálódik a vastagbélben.

A psyllum típusú rostok viszonylag jól oldhatók és magas viszkozitásúak, a vizsgálatok szerint segítenek csökkenteni a vér koleszterin szintjét és kedvezően befolyásolják a vércukor szintet.

A béta-glukán (mely  pl. zabban és árpában van) és a pektin (pl. almában) jól erjeszthetők, oldhatók és magas a viszkozitásuk.

 

Ennek megfelelően a különféle rostok más-más helyen emésztődnek. A fruktooligoszacharidok (FOS) és a pektin a vastagbélnek a vékonybélhez közel eső szakaszában, míg a cellulóz a végbélhez közelebb eső szakaszban.

Rostok és prebiotikumok

A legtöbb prebiotikum (a bélflóra növekedését és aktivitását befolyásoló élelmi anyag) rost vagy élelmi rost eredetű. A gyomorsavnak ellenállva szinte érintetlenül haladnak át a gyomron, és nem szívódnak fel a vékonybélben sem. A bélflórára kifejtett hatásuk révén befolyásolják egészségi állapotunkat.

A prebiotikumok segítenek az antibiotikum szedés miatt kialakuló hasmenés esetén, gyulladásos bélbetegeségekben, védő faktorok lehetnek a vastagbél-daganatokkal szemben, de vizsgálták a szív-érrendszerre és a testsúly-növekedésre  gyakorolt hatásukat is.

Hogyan hasznosulnak a prebiotikumok/élelmi rostok?

A prebiotikumok/élelmi rostok szinte érintetlenül haladnak át a gyomron és a vékonybélen, hogy a vastagbélben a bélbaktériumok táplálékaként szolgáljanak. Ezek az erjesztő folyamatok során savasítják a béltartalmat, és rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA), termelnek, melyek sejtszintű szabályozási folyamatokban vesznek részt, és energiaforrásul szolgálnak a bélhámsejtek, valamint a szervezet más sejtjei  számára.

A rövid szénláncú zsírsavak (acetát, propionát, butirát) képződése mellett gázok (hidrogén és szén-dioxid) is felszabadulnak, valamint tejsav is képződik, mely a béltartalom savasításáért felelős.

A vajsav (butirát) a vastagbél sejtjeinek adják az energiát, a többi zsírsav máshol hasznosul, de pl. a képződő propionát egy része is butiráttá alakul.

Hiány esetén a vajsav már pótolható!  A Butterine Trio Max-ot ITT találod!

(Forrás: Ashaolu et al., Journal of Applied Microbiology 2020/1485)