A funkcionális bélbetegségek esetén gyakran alkalmazott módszer a FODMAP diéta. A FODMAP  könnyen/gyorsan fermentálódó rövid szénláncú szénhidrátokat jelenti, melyeket az európai táplálkozásban is sokszor  túlzott mértékben fogyasztunk.

A FODMAP diéta során a FODMAP csoportba tartozó élelmiszerösszetevők fogyasztását javasolt csökkenteni. Ezek a következők:

Monoszacharidok, azaz egyszerű cukrok (pl fruktóz), diszacharidok = kettős cukrok (két cukormolekulát tartalmaznak, mint pl a laktóz vagy a répacukor/nádcukor/szacharóz), oligoszacharidok (kevés, de kettőnél több cukormolekulát tartalmaznak, pl fruktánok vagy galaktánok), és a poliolok = cukoralkoholok jelentenek könnyen erjedő táplálékot a vékonybél hátsó és a vastagbél elülső szakaszában. Emésztésük vízvisszatartással, emiatt a bélfal feszülésével, puffadással és más funkcionális tünetekkel járhat.

 

Ezeket a fermentálódó szénhidrátokat az alábbi táblázat foglalja össze.

FODMAP-ok Források Helyettesítők
Oligoszaccharidok
fruktánok (FOS, inulin) búza, hagymafélék (vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, medvehagyma, sallotta hagyma stb.), csicsóka, édeskömény, okra zöldhagyma

Nem szükséges gluténmentes étrend, inkább pszeudogabonákkal (köles, amarant, stb.) érdemes helyettesíteni, illetve az elfogyasztott gabona mennyiséget érdemes csökkenteni.

galaktánok (GOS) hüvelyesek, káposztafélék
glukánok búza Szintén nem szükséges gluténmentes étrend, csak az elfogyasztandó mennyiséget kell csökkenteni vagy a pszeudogabonákkal lehet helyettesíteni.
rezisztens keményítő burgonya, kukorica, hüvelyesek, gesztenye, főzni való banán rizs
Diszaccharid
laktóz tej (nemcsak a tehéntej, hanem a kecske, juh, stb. is), joghurt, friss sajtok (pl. ricotta)

laktóz tartalmú élelmiszerek

laktózmentes vagy laktózszegény tej és tejtermékek, kefir, kemény és érlelt sajtok, valamint az Allergia Adatbank laktózmentes terméklistáján található termékek.
Monoszaccharid
fruktóz A túlzott fruktóz tartalmú gyümölcskészítményeket, élelmiszereket kell kerülni, csökkenteni az étrendben: gyümölcspürék, smoothie-k, gyümölcslevek, egyéb gyümölcskészítmények (befőttek, dzsemek, lekvárok, szárított és kandírozott gyümölcsök),

azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben fruktózt használnak édesítésre (pl. a diabetikus termékek egy része ilyen),

méz, kukoricaszirup,

magas fruktóztartalmú gyümölcsök: kajszibarack, körte, mangó, nashi gyümölcs, görögdinnye

alma, citrusfélék, kivi, sárgadinnye, grapefriut, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizli, feketeribizli, egres, josta, stb.)
Cukoralkoholok
xilitol azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben a cukoralkoholok az édesítők glukóz, szacharóz (a fruktóz IBS-ben szabad formában és nagy mennyiségben okoz tüneteket, így a kristálycukor általában nem pansztokozó)
mannitol
maltitol
sorbitol

Számos tanulmány igazolta az alacsony FODMAP tartalmú étrend hatását IBS-ben, mégis kizárólag ezzel az étrenddel nem szüntethetők meg a tünetek teljesen. Lényeges, hogy az étrend összeállítását dietetikus végezze, mert a helyes tápanyag-összetétel csak így valósítható meg, valamint az is fontos, hogy a dietetikus folyamatosan monitorozza a kliens tápláltsági állapotát.

A FODMAP diéta alapjait P.R. Gibson és munkatársai dolgozták ki Ausztráliában

(Gibson et al.: Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach  (GAstroenterol. Hepato. 2010 Feb;25(2):252-8.)

Már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy hidrogén-kilégzési teszttel megállapítható a fruktóz- és laktóz emésztés szintje, mely aztán kevésbé megszorító diétát eredményezhet.

Az újabb vizsgálatok (Halmos EP, et al.: Diets that differ in their FODMAP content alter the colonic luminal microenvironment. Gut 2015;64:93–100.) rávilágítottak, hogy a tartós FODMAP diéta megváltoztatja a bél baktérium flórájának összetételét és mennyiségét, ezért különösen óvatosan kell eljárni a diéta hosszú távú fenntartása esetén.

Nagyon lényeges, hogy a részletes táplálkozási napló alapján a dietetikus segítségével kiszűrjük a panaszt okozó élelmiszereket, ételeket. Ez betegenként eltérő, noha meghatározható az úgynevezett egyéni intoleranciát okozó táplálékok köre. Minden olyan táplálékot kerülni kell, amely biztosan panaszt okozó. A feleslegesen szigorú diéta viszont ugyanolyan hiba, mint a túlzottan megengedő. A fogyasztható táplálékok mielőbbi visszavezetése rendkívül fontos.  Ehhez csatlakozik a német allergológusok társasága DGAKI protokollja mind fruktóz, mind hisztaminérzékenység esetén: 2 hetes megszorító diéta után a visszavezetés elkezdését javasolják, mivel a tartós megvonásos diéta többet árt, mint használ. Nagyon sok fontos tápanyag (vitaminok, nyomelemek, aminosavak, rostok, stb) marad ki a táplálékból diéták miatt, így akár súlyos hiánybetegségek, enzimszint-csökkenések is kialakulhatnak. Az egyetlen kivétel a cöliákia, ott folyamatos szigorú diéta szükséges.

Másodszor, pedig lényeges, hogy a kivizsgálás során tisztázzák a laktóz-, fruktózérzékenységet, illetve zárják ki ezek meglétének a lehetőségét (3).