A funkcionális bélbetegségek esetén gyakran alkalmazott módszer a FODMAP diéta. A FODMAP könnyen/gyorsan fermentálódó rövid szénláncú szénhidrátokat jelenti, melyeket az európai táplálkozásban is sokszor túlzott mértékben fogyasztunk.
A FODMAP diéta során a FODMAP csoportba tartozó élelmiszerösszetevők fogyasztását javasolt csökkenteni. Ezek a következők:
Monoszacharidok, azaz egyszerű cukrok (pl fruktóz), diszacharidok = kettős cukrok (két cukormolekulát tartalmaznak, mint pl a laktóz vagy a répacukor/nádcukor/szacharóz), oligoszacharidok (kevés, de kettőnél több cukormolekulát tartalmaznak, pl fruktánok vagy galaktánok), és a poliolok = cukoralkoholok jelentenek könnyen erjedő táplálékot a vékonybél hátsó és a vastagbél elülső szakaszában. Emésztésük vízvisszatartással, emiatt a bélfal feszülésével, puffadással és más funkcionális tünetekkel járhat.
Ezeket a fermentálódó szénhidrátokat az alábbi táblázat foglalja össze.
| FODMAP-ok | Források | Helyettesítők |
| Oligoszaccharidok | ||
| fruktánok (FOS, inulin) | búza, hagymafélék (vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, medvehagyma, sallotta hagyma stb.), csicsóka, édeskömény, okra | zöldhagyma
Nem szükséges gluténmentes étrend, inkább pszeudogabonákkal (köles, amarant, stb.) érdemes helyettesíteni, illetve az elfogyasztott gabona mennyiséget érdemes csökkenteni. |
| galaktánok (GOS) | hüvelyesek, káposztafélék | |
| glukánok | búza | Szintén nem szükséges gluténmentes étrend, csak az elfogyasztandó mennyiséget kell csökkenteni vagy a pszeudogabonákkal lehet helyettesíteni. |
| rezisztens keményítő | burgonya, kukorica, hüvelyesek, gesztenye, főzni való banán | rizs |
| Diszaccharid | ||
| laktóz | tej (nemcsak a tehéntej, hanem a kecske, juh, stb. is), joghurt, friss sajtok (pl. ricotta)
laktóz tartalmú élelmiszerek |
laktózmentes vagy laktózszegény tej és tejtermékek, kefir, kemény és érlelt sajtok, valamint az Allergia Adatbank laktózmentes terméklistáján található termékek. |
| Monoszaccharid | ||
| fruktóz | A túlzott fruktóz tartalmú gyümölcskészítményeket, élelmiszereket kell kerülni, csökkenteni az étrendben: gyümölcspürék, smoothie-k, gyümölcslevek, egyéb gyümölcskészítmények (befőttek, dzsemek, lekvárok, szárított és kandírozott gyümölcsök),
azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben fruktózt használnak édesítésre (pl. a diabetikus termékek egy része ilyen), méz, kukoricaszirup, magas fruktóztartalmú gyümölcsök: kajszibarack, körte, mangó, nashi gyümölcs, görögdinnye |
alma, citrusfélék, kivi, sárgadinnye, grapefriut, aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, ribizli, feketeribizli, egres, josta, stb.) |
| Cukoralkoholok | ||
| xilitol | azok az élelmiszeripari termékek, amelyekben a cukoralkoholok az édesítők | glukóz, szacharóz (a fruktóz IBS-ben szabad formában és nagy mennyiségben okoz tüneteket, így a kristálycukor általában nem pansztokozó) |
| mannitol | ||
| maltitol | ||
| sorbitol | ||
Számos tanulmány igazolta az alacsony FODMAP tartalmú étrend hatását IBS-ben, mégis kizárólag ezzel az étrenddel nem szüntethetők meg a tünetek teljesen. Lényeges, hogy az étrend összeállítását dietetikus végezze, mert a helyes tápanyag-összetétel csak így valósítható meg, valamint az is fontos, hogy a dietetikus folyamatosan monitorozza a kliens tápláltsági állapotát.
A FODMAP diéta alapjait P.R. Gibson és munkatársai dolgozták ki Ausztráliában
(Gibson et al.: Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach (GAstroenterol. Hepato. 2010 Feb;25(2):252-8.)
Már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy hidrogén-kilégzési teszttel megállapítható a fruktóz- és laktóz emésztés szintje, mely aztán kevésbé megszorító diétát eredményezhet.
Az újabb vizsgálatok (Halmos EP, et al.: Diets that differ in their FODMAP content alter the colonic luminal microenvironment. Gut 2015;64:93–100.) rávilágítottak, hogy a tartós FODMAP diéta megváltoztatja a bél baktérium flórájának összetételét és mennyiségét, ezért különösen óvatosan kell eljárni a diéta hosszú távú fenntartása esetén.
Nagyon lényeges, hogy a részletes táplálkozási napló alapján a dietetikus segítségével kiszűrjük a panaszt okozó élelmiszereket, ételeket. Ez betegenként eltérő, noha meghatározható az úgynevezett egyéni intoleranciát okozó táplálékok köre. Minden olyan táplálékot kerülni kell, amely biztosan panaszt okozó. A feleslegesen szigorú diéta viszont ugyanolyan hiba, mint a túlzottan megengedő. A fogyasztható táplálékok mielőbbi visszavezetése rendkívül fontos. Ehhez csatlakozik a német allergológusok társasága DGAKI protokollja mind fruktóz, mind hisztaminérzékenység esetén: 2 hetes megszorító diéta után a visszavezetés elkezdését javasolják, mivel a tartós megvonásos diéta többet árt, mint használ. Nagyon sok fontos tápanyag (vitaminok, nyomelemek, aminosavak, rostok, stb) marad ki a táplálékból diéták miatt, így akár súlyos hiánybetegségek, enzimszint-csökkenések is kialakulhatnak. Az egyetlen kivétel a cöliákia, ott folyamatos szigorú diéta szükséges.
Másodszor, pedig lényeges, hogy a kivizsgálás során tisztázzák a laktóz-, fruktózérzékenységet, illetve zárják ki ezek meglétének a lehetőségét (3).
Rosthiányos táplálkozás esetén pótolhatod a vajsavat. NÉZD MEG, MIT AJÁNLUNK!
