Bio-organikus eper-rebarbara lekvár fruktózmentes diétához

Fruktózmentes étrend? Válassz a fruktózszegény termékek közül! A fruktózmentes/fruktózszegény termékek a FODMAP diétába is sikerrel beilleszthetők.

A fruktóz malabszorpció vagy  fruktózérzékenység nem genetikai fruktózintolerancia. Ez azt jelenti, hogy a fruktózérzékenyeknek nem kell 100%-ban fruktózmentes étrendet tartaniuk egész életük során. A fruktózérzékenység a fruktóz felszívódás zavara. Nem enzimhiány okozza a fruktóz felszívódási problémát. A fruktóz malabszorpció esetén hiányzik az az „átemelő”, ami a bélfalon keresztül a véráramba juttatja bélből a fruktózt. Az átemelő transzporterek neve GLUT2 és GLUT5. A fruktóz transzporterek glükóz hiányában nem tudnak működni, ezért fontos az élelmiszerek fruktóz tartalma mellett a glükóz tartalomra, illetve a fruktóz/glükóz arányra is figyelni. Minél jobban eltolódik ez az arány a glükóz javára, annál könnyebb a fruktóz felszívódása a vékonybélből.

Az irodalmi adatok alapján még a fruktózérzékenyek is képesek egyszerre 6 g fruktózt megemészteni. Fontos megjegyezni, hogy fruktóz malabszorpció esetén nem a napi fruktóz bevitelre kell figyelni, hanem az egyszeri adagra, hiszen a fruktóz transzporter a felszívódás után bizonyos idővel „regenerálódik”, azaz újra képes fruktóz szállításra. Még egészséges embernek is gondot okozhat egyszerre 25 g-nál nagyobb mennyiségű fruktóz megemésztése, hiszen a transzportkapacitás egészséges szervezet esetében is korlátozott. Ezért okozhat puffadást egyszerre nagy adag görögdinnye vagy banán fogyasztása.

A fruktózmentes diéta segít a fruktózérzékenység leküzdésében. Hosszan tartó fruktózmentes étrend azonban megvonási tünetekhez vezethet. ezért nem ajánlott. A német allergológusok által fruktózérzékenyek számára kiadott fruktózmentes diéta irányelv szerint a szigorú fruktózmentes étrend csak 2 hétig tartandó. 2 hét elteltével fokozatosan meg kell kezdeni a fruktóz hozzápótlást, a különböző fruktóztartalmú zöldségek, gyümölcsök kis adagjának próbálgatásával. Fontos tudni, hogy minden fruktózérzékeny más-más élelmiszerre adhat reakciót, így nincs általános recept a fruktózmentes vagy fruktózszegény diétára.

A DGAKI ajánlásáról a háromfázisú fruktózmentes diétával kapcsolatban ITT olvashatsz bővebben.

A fruktózmentes  vagy fruktózszegény élelmiszerek segítenek a harmadik fázisban felépíteni a megfelelő fruktózszegény étrendet.

Ha időnként „bűnözni” szeretnénk, akkor érdemes előre beszerezni a Fructaid kapszulát ITT. A Fructaid kapszula egy olyan enzimet (glükóz izomerázt) tartalmaz, ami a fruktózt glükózzá alakítja. A glükóznak nincs szüksége külön transzporterre a felszívódáshoz, mivel passzív módon simán átjut a bélfalon. Ráadásul az élelmiszerrel bevitt fruktóz glükózzá alakítva segíti a fruktóz transzporter GLUT5 működését is, így a maradék fruktóz könnyebben felszívódik.

A fruktózmentes diétát igénylő fruktózérzékenység kiváltó oka lehet a SIBO (a vékonybélben bizonyos baktériumok túlszaporodása), a vékonybél gyulladás.

A fruktózérzékenység esetén alkalmazott tartós fruktózszegény vagy fruktózmentes diéta rosthiányhoz vezethet. A rostok bevitele többek között  a bélhámsejtek elsődleges energiaforrását képező vajsav (butirát) képződéséhez is elengedhetetlen. Ezért is okozhat károkat a túl  hosszan  tartó fruktózmentes diéta. Rosthiányos táplálkozás esetén érdemes  a vajsav pótlásra gondolni, erről bővebben ITT   olvashatsz, vajsav pótló butirát kapszulát ITT rendelhetsz.

Fruktózszegény/fruktózmentes élelmiszereket érdemes kipróbálni FODMAP diéta esetén is. A FODMAP diéta irritábilis bél szindróma esetén hozhatja el a tünetek enyhülését. A FODMAP  fruktóz, oligo, di, monoszacharidok és poliolok rövidítése, ezektől érdemes tartózkodni IBS esetén. A poliolok közé olyan édesítőszer is tartozik, mint a szorbitol.

Érdemes tudni, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedők jelentős része vagy laktóz- vagy fruktózérzékeny (esetenként mindkettő), így IBS esetén ezekre a problémákra is hasznos lehet vizsgálatot végeztetni.