A hisztaminintolerancia hátterében az áll, hogy az étkezések során bevitt hisztamin mennyiséget a szervezet nem képes lebontani, ezért az felhalmozódik a bélben és könnyen allergiás tüneteket, vagy hasi panaszokat okozhat az arra érzékenyek számára.
A hisztaminintolerancia kísérő tünete lehet többek között a gyakori puffadás, hasmenés, bélgörcsök, de klasszikus allergiás reakciók is megjelenhetnek, mint a bőrviszketés, szemviszketés vagy orrfolyás. Azért is nehéz a hisztaminintoleranciát azonosítani, mert a tünetek nagyon változatosak lehetnek és az is előfordulhat, hogy a magas hisztamin tartalmú étel elfogyasztását követően akár egy teljes nap is eltelik, mire valamilyen panasz megjelenik. Ezért is fontos, hogy forduljunk orvoshoz, ha bármilyen gyanús tünetet észlelünk.
Tünetek enyhülését hozhatja a diéta, a hisztaminintoleranciával küzdők számára
Hisztaminintolerancia esetén elsődleges, hogy kerüljük a magas hisztamin tartalmú ételeket, vagyis tartsunk diétát. Ez a panaszok enyhülését, illetve megszűnését fogja eredményezni, azonban ha egészségesek akarunk maradni, szem előtt kell tartani, hogy diétázni lényegesen bonyolultabb, mint amennyire elsőnek hangzik. A legtöbb diétára igaz, hogy ha nem szakszerűen végezzük, akár károkat, vagy komolyabb hiánybetegségeket is előidézhet. Nincs ez másképp a hisztaminintolerancia diétája kapcsán sem, ezért orvosi kontroll nélkül nem ajánlott nekivágni.
A hisztamin diéta első szakasza
Elsőre ijesztően hangzik, de a hisztaminintolerancia diétájának első szakaszában rendkívül szigorú hisztamin mentes étkezés javasolt. Az étkezések során bevitt tápanyagok több-kevesebb arányban tartalmaznak hisztamint, ezért a szigorú diéta gyakorlatilag krumpli és rizs fogyasztására korlátozza az étrendet.
Fontos tudni, hogy a DGAKI ajánlása szerint ez a szigorú diéta 2 hétnél hosszabb ideig nem fenntartható, mivel jelentősen korlátozza a bevitt tápanyagok körét, ezért veszélyes lehet!
Mért lehet jó a krumpli-rizs diéta hisztaminintolerancia esetén?
Egyrészt azért, mert a krumpli és a rizs olyan alapanyagok, melyek hisztamin mentesek. Másrészt viszont ezen élelmiszerek fogyasztása hozzásegíti a szervezetet a vajsav (butirát) előállításához.
A főzést követően a lehűlés során a burgonyában és a rizsben rezisztens keményítő képződik. Ez a keményítő ellenáll az emésztőenzimeknek így eljut a bélrendszerig. A bélben bizonyos hasznos baktériumok számára kiváló energiaforrást jelent. A baktériumok a keményítőt megerjesztik, ennek során pedig vajsav keletkezik, ami az egyik legfontosabb SCFA, vagyis rövid szénláncú zsírsav.
A hisztaminintoleranciával küzdők számára a megfelelően összeállított diéta nemcsak a hisztamintól mentesít, hanem védőfunkciót is ellát. Érdemes a vajsav hatásait közelebbről megismerni, hiszen számos jótékony hatása van, nemcsak az emésztésre, de szervezetünk egészségére nézve is.
A vajsav energiát és védelmet ad a bélrendszernek
- Nagyon fontos, hogy a bélben elegendő mennyiségben képződjön a vajsav, hiszen ez a vastagbél-hámsejtek legfontosabb energiaforrása.
- A vajsavnak szerepe van a bélfalat védő mucinréteg termelésében, a bélhámsejtek közötti kötések fenntartásában, és gyulladásos folyamatok megfékezésében is.
- Manapság már több kutatás vizsgálja a vajsav és a többi zsírsav szerepét az immunrendszer működésében. A vajsav például állatkísérletekben (1) gátolta az allergének által kiváltott hisztamin felszabadulást!
- Szintén állatkísérletekben a vajsav (és egy másik SCFA, a propionsav) gátolta az IgE- és nem IgE-közvetített hízósejt-degranulációt. Ez azért nagyon fontos, mert a hízósejteknek szerepük van az ételallergia és az ételérzékenység kialakulásában.
- Ezen kívül a vajsav csökkenti béltraktus pH-ját, ezzel teremtve kedvező környezetet a jóindulatú baktériumok számára.
Hisztamin diéta 2. szakasza
Ebben a szakaszban enyhülnek a hisztamin diétát tartók megpróbáltatásai, ugyanis a szigorú burgonya-rizs diétát követően fokozatosan elkezdődik a többi élelmiszer visszavezetése. A fokozatosság betartása és az önkontroll továbbra is nagyon fontos. A diéta első szakasza nagyon embert próbáló, de hatalmas előnye, hogy beleink vajsav igényét fedezni tudtuk általa. Felmerül azonban a kérdés, a második szakaszban, amikor fokozatosan elkezdjük a többi élelmiszer visszavezetését, honnan lesz elegendő vajsav a beleink számára?
A szervezetben a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA), így a vajsav termelése is külső forrásokra szorul.
A vajsav forrásai lehetnek:
- a hüvelyesek (különösen a fehér bab és a lencse),
- hántolatlan gabonaszemek (búza, árpa, zab),
- megfőzött és lehűtött rizs, burgonya és tészta,
- főzőbanán
Ezek keményítőt tartalmaznak mely képes eljutni a bélbe és az ott található baktériumok erjesztik meg, mely során vajsav keletkezik. Nem minden baktérium képes azonban a vajsav előállítására. A probiotikus készítményekben sokféle közismert jó baktérium található, amik részt vesznek a bélrendszer egészségének fenntartásában. (Lactobacillus, Bifidobacterium, Streptococcus, stb.)
Ahhoz azonban, hogy vajsav keletkezzen más bacikra is szükség van, ezek az Eubacterium rectale és Roseburia törzsek, Faecalibacterium prausnitzi (2)) Ha valamilyen okból, például bizonyos betegségek hatására hiányoznak ezek a típusú baktériumok a bélből, annak az lesz a következménye, hogy csökken a vajsav jelenléte is.
A vajsav (butirát) termelő baktériumok elszaporodását is segítheti a megfelelő rostban gazdag étkezés, viszont erre nem alkalmas az a fajta rostpótlás, ahol nem erjeszthető rostokat használunk a széklet lazítására.
Vajsav pótlás természetesen
A vajsav (butirát) egy nehezen kezelhető vegyület. De sói, illetve a három vajsav molekulát tartalmazó tributirin, ami a vajnak is természetes alkotórésze, alkalmas a vajsav pótlására.
A tributirint a gyomorsav nem bontja, a vajsav molekulák leválasztásához ugyanis lipáz enzimre van szükség. Ezért készült a BUTTERINE® Trio Max kapszula, ami tributirin mellett csak méhviaszt és kapszulahéjként cellulózt tartalmaz, így hisztamin-, glutén- és fruktóz- és laktózmentes.
Már 1 kapszula naponta elég lehet a vajsav pótlásra, mivel 410 mg vajsavat tartalmaz.
A BUTTERINE Trio Max® kapszula ITT rendelhető »
Felhasznált irodalom:
1/ Folkerts et al., Allergy 2020, 75(8) https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32112426/
2/ Kovatcheva-Datchary et al. 2013 in: Rosenberg et al: The Prokaryotes – Human microbiology https://www.researchgate.net/publication/278713639_The_Gut_Microbiota
