Barion Pixel Skip to main content
search
0

A vajsav szerepe a D-vitamin aktivizálásban

Ahhoz, hogy a szervezetünk hasznosítani tudja a táplálékkal, vagy a táplálékkiegészítőkkel bevitt D-vitamint, először aktivizálnia kell. De mit jelent ez pontosan és mi segítheti ezt a folyamatot?

A vajsav jótékony hatással  van a bélrendszerünkre és közvetve az egész szervezetünkre nézve. Egyes vizsgálatok pedig arra is rámutattak, hogy a vajsavnak a D-vitamin aktivizálásában is fontos szerepe lehet. Már 2001-ben is kutatták a vajsav jól hasznosuló formája, a tributirin és a D-vitamin közötti összefüggést, a laborvizsgálatok során pedig megállapításra került, hogy a vajsav segíti ennek a vitaminnak a receptorokhoz való kötődését.

Fontos tudni, hogy a kísérletek alapján a tributirin a sima vajsavhoz képest jobban működött, ráadásul mindezt már korábbi butirát-anyagcsere adatok is alátámasztottak. A tributirinnel kapcsolatos vizsgálatokról még lesz szó az alábbiakban, de mindenek előtt nézzük meg minek köszönheti a d-vitamin az elmúlt években egyre növekvő népszerűségét, illetve melyek a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

 

d-vitamin vajsav immunrendszer mindenevők

 

Hogyan került a D-vitamin a figyelem középpontjába?

Kétségtelen, hogy manapság sokkal többet hallani a D-vitamin pótlás fontosságáról, ha pedig valaminek hirtelen ekkora népszerűsége támad, joggal merül fel a kérdés, valóban ilyen fontos kérdésről vagy csupán divatról van szó.

Régen nem volt ilyen D-vitamin őrület, hiszen az emberek nem féltek a napfénytől, nyáron telítődtek a napsugárzással, és a napsugarak révén a bőrben képződött. Télen aztán ettek májat, hogy kiegyenlítsék a napfényhiányt. Súlyosabb esetben a gyerekekkel csukamájolajat etettek kanállal (borzalmas az íze) – arra nem is gondoltak, hogy a vitaminnal együtt így omega-3 zsírsavval is telítődtek – két legyet egy csapásra.

 

Napjainkban nehezebben jutunk természetes D-vitaminhoz

A növekvő UV sugárzás ellen védelmet nyújtó magas faktorszámú napvédő krémek megfosztottak minket a bőrön keresztüli  D-vitamin pótlástól, legalábbis nem igazán segítik a folyamatot.

 

Mire jó a  D-vitamin és hogyan aktivizálódik?

A D-vitamint a táplálékkiegészítőkben cholecalciferol (D3) vagy ergocalciferol  (D2) formában találjuk meg, porban, vagy olajban emulgálva, kapszula, tabletta, csepp, szájspray, stb formában.

Mivel nem vízoldékony, nem mosódik ki könnyen a szervezetből, ezért régebben nagyon csekély (60NE) volt a napi ajánlott mennyisége. Ehhez képest ma már több ezer (általában 2-3000 NE) található étrendkiegészítőkben.

A gyógyszerekkel pedig egyszeri 20 000 NE vagy e fölötti adagot is bevihetünk – persze nem naponta, hanem hetente vagy havonta, az előírtak szerint. Mivel túladagolható, ezért az orvosi utasításokat ez esetben is fontos betartani.

A táplálékkal vagy táplálékkiegészítőkkel bevitt D-vitaminnak azonban aktiválódnia kell ahhoz, hogy szervezetünk hasznosítani tudja. Létezik aktív kapszula is, de ez vényköteles gyógyszer, és kifejezetten a csontritkulás kezeléséhez fejlesztették ki.

 

Szedjük és várjuk a kedvező hatásokat

Rengeteg kutatás készül melyek során a D-vitamin egyre több  pozitív hatására derül fény. Így aztán tömjük magunkba, és várjuk, hogy első lépésben a májban, másodikként pedig a vesében aktiválódjon.

Persze ha a vérben rutinszerűen mérjük a szintjét, akkor az legtöbbször még nem az aktív forma, csak a közbülső, amit a máj már megdolgozott (azaz a D-vitamin raktárakról kapunk információt). Ha a vese aktiválja, akkor calcitriol „hormon”-ként kering a vérben. Ennek kimutatása sajnos nem tartozik a rutin vizsgálatok közé, mert igen költséges.

A calcitriol legfontosabb szerepe a kalcium és foszfor anyagcsere szabályozása. Ezt a szervezetben sokfelé „elszórt” erre a célra alkalmas receptorokon keresztül tudja megtenni. Ha már a kalcium is szóba került: Tudtad, hogy 10 deka sajttal szervezeted egész napi kalcium igényét kielégítheted?!

 

Tények a D-vitaminnal kapcsolatban

Az, hogy alacsony szintje többféle betegségben (pl.: gyulladásos bélbetegségek, azaz Crohn és colitis ulcerosa) ok vagy következmény, igazából ma sem tudjuk bizonyosan. De az Európai Uniós élelmiszerhatóság az EFSA, több „kijelentést” is jóváhagyott vele kapcsolatban:

  • hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez
  • hozzájárul a normál gyulladásos válaszhoz
  • a normál izomfunkcióhoz, csontokhoz, fogakhoz
  • a 60 éve felettiek elesési rizikójának csökkentéséhez
  • meg persze a normál Ca- és P hasznosuláshoz.

Sőt: szerepe van a sejtosztódás folyamatában – itt kapcsolódunk újra a laborkísérletekhez és benne a tributirinhez.

 

A vajsav és az aktív D-vitamin kapcsolata

A közelmúltban amerikai kutatók idős férfiakon vizsgálták a butirát szedés és a vitamin aktív formája közötti összefüggést.

A kutatáshoz 84 év átlag életkorú urakat választották, nem véletlenül, hiszen a nőknél már korábban jelentkezik a csontritkulás, és erre általában figyelni is szoktunk, de férfiaknál ez alattomosan surran be 60 éves kor felett.

A Nature-ben bővebben olvashatunk erről a kutatásról, melyben több, mint félezer idős férfinél vizsgálták a D-vitamin raktárak, az aktív forma és a butirát-képző bélbaktériumok összefüggéseit.

Több más érdekes eredmény mellett a kutatók azt találták, hogy a

  • a legmagasabb aktív D-vitamin szintű alanyok bélflórája gazdag volt vajsav-termelő baktérium törzsekben.

A butirát-termelő törzsek vélhetően segítenek a vitamin raktárak mobilizásában. Mindemellett további fontos eredmény az is, hogy laborkísérletekben a butirát calcitriol növelte a D-vitamin receptorok „érzékenységét”.

Mindezek rendkívül érdekes eredmények, nagy izgalommal várjuk a további kutatásokat. Addig is, amíg mindenre fény derül a kérdéssel kapcsolatban, együnk sok rostot, hogy egészséges legyen a bélflóránk (sok butirát termelő bacival). Vagy ha valamilyen okból diétáznunk kell, pótoljuk a hiányzó vajsavat.

Amúgy a neurológusok szerint a tributirin még az alvást is elősegíti – de erről majd legközelebb.

 

Forrás:

1/Tributyrin, a Stable and Rapidly Absorbed Prodrug of Butyric Acid, Enhances Antiproliferative Effects of Dihydroxycholecalciferol in Human Colon Cancer Cells | The Journal of Nutrition | Oxford Academic (oup.com))

2/ https://www.nature.com/articles/s41467-020-19793-8

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com