Mit tudunk a tésztafélékről és jól tudjuk-e?
Egy könnyű, gyors tésztából készült étel sokszor kihúzhat minket a pácból. Ha nincs időnk főzni, vagy, ha üres a hűtő és nem volt alkalmunk bevásárolni, egy zacskó tészta biztosan akad az éléskamrában. Nem véletlen tehát, hogy igen népszerű élelmiszerről van szó, de felmerül a kérdés, vajon mit tesz a testünkkel a gyakori tészta fogyasztás? És lehet-e egyáltalán egészséges egy olyan ebéd, ami 15 perc alatt elkészül?
Ha a gyors tésztákról van szó, sokat tanulhatunk a mediterrán konyhaművészet nagyjaitól, hiszen nem pusztán sztereotípia, az olaszok tényleg tudnak valamit a témáról. Ráadásul még véletlenül sem bonyolítják túl a tésztakészítés tudományát.Tőlünk délebbre képesek fűszeres olívaolajjal, vagy pusztán vajjal felszolgálni ezt az egészségesség szempontjából sokat vitatott ételt.
Persze náluk a gyors tészta nem mindig gyors, hiszen tradicionálisan még sok helyen házilag kézzel készítik. A mediterrán konyhát mindenesetre alapvetően egészségesnek tartjuk, a friss zöldségeivel, a tengeri halaival és a sok-sok olívaolajjal, a tésztát magát, viszont az emberek gyakran szénhidrátbombának, kerülendő, egészségtelen élelmiszernek gondolják. Szerencsére számos kutatás cáfolja már ezt a feltételezést.
Gyors tészta gyors vércukorszint-ugrás?
Tudvalévő, hogy a szénhidrát bevitel a vércukorszint megugrásával jár. Az egészséges táplálkozás egyik alapvető eleme pedig a normál vércukorszint fenntartása. Éppen ezért nem csak a cukorbetegséggel, inzulinrezisztenciával küzdők, vagy fogyni vágyók számára, de az egészséges szervezet szempontjából is fontosak a szénhidrátfogyasztás mennyiségi és minőségi kérdései.
Amikor a szénhidrátbevitel mérsékléséről beszélünk, elsősorban a gyors felszívódású szénhidrátok kell gondolni. Érdemes kerülni a fehér lisztből készült péksüteményeket, valamint a különböző cukrokat, ide értve egyes magas cukortartalmú gyümölcsök túlzott fogyasztását és a hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket is. A megfelelő vércukor szint fenntartása érdekében pedig törekedni kell a teljes kiőrlésű élelmiszerek mértékkel történő fogyasztására.
Aki cukor témában tájékozottabb, az bizonyára tudja, hogy még ha a „lassú felszívódású” formáját is választjuk, fontos, hogy a szénhidrát fogyasztást sok zöldséggel és egyéb élelmiszerekkel kísérjük. Egy jó pont tehát már felróható a tésztának, hiszen általában nem üresen, hanem zöldségekkel kombinálva kerül a tányérunkra. A durumbúzából készült, vagy teljes kiőrlésű tésztafélék pedig a vércukor szintünkkel is kíméletesebbek. A változatos tésztaszószok, amellett, hogy nagyon ízletesek tudnak lenni, sok különféle zöldséget, (de akár tejtermékeket, vagy húst is) tartalmazhatnak.
Újabb jó hírek a tésztával kapcsolatban
Emma Beckett táplálkozáskutató, a Newcastle-i Egyetem munkatársa, közelebbről vizsgálta a tésztával kapcsolatos téves feltételezéseket. Megállapításait minden tészta-rajongó örömmel jegyezheti, hiszen a tésztaételek bőven beleférnek az egészséges étrendbe, sőt, akár különböző diétákban is megállják a helyüket.
- A gyors tészta egy egyszerű pár perc alatt elkészíthető zöldséges szósszal, vagy pestoval is teljes értékű fogásnak számíthat. Ezek a feltétek ugyanis számos növényi alapanyag kombinációját tartalmazhatják. Mindez a változatosság azért nagyon fontos, mert a növényi élelmiszerek jellemzően nem teljes értékű fehérjék, ami azt jelenti, hogy ezek kombinációit kell enni, hogy megkapjuk az összes különböző típusú aminosavat (a fehérjék építőköveit), amelyekre szükségünk van az élethez.
- A gluténmentes tészták fehérje tartalma ugyan jóval alacsonyabb, de így a gluténérzékenyeknek sem kell lemondania erről a sokoldalú fogásról. Az egészségesek számára a Beckett a durumbúzából, valamint a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket javasolja.
- Ki hitte volna, de a tészta még vitaminforrás is! Egy csésze főtt tésztában ugyanis a B1- és B9 vitaminok napi ajánlott bevitelének körülbelül egynegyede megtalálható, ezen kívül a szelénbevitel felét és a vasszükségletünk 10%-át fedezi.
- A tészta csak frissen jó? Tévhit! Egy gyors tészta pár perc alatt elkészíthető ugyan, de a fent említett kutatás azt is megállapította, hogy maradékként fogyasztva még egészségesebb lehet. Méghozzá úgy, hogy a főzést követően, miközben kihűl, a benne található a szénhidrátok egy része rezisztens keményítővé alakul át. Ez az oka annak, hogy a tészta (kiváltképp az újramelegítést követően) alacsonyabb vércukor emelkedést okoz és kevesebb kalóriát is tartalmaz, ez a rezisztens keményítő ugyanis lassabban szívódik fel. Tehát bátran készítsük el a gyors tésztás kedvenceinket és még másnapra is érdemes hagyni belőle.
A másnapos tészta a bélrendszer barátja
A főzést követően kihűlt és újramelegített tésztában képződő rezisztens keményítő lassabban szívódik fel az elfogyasztást követően. Vagyis a rezisztens keményítő lényegében ellenáll az emésztésnek, akárcsak a bélrendszer egészsége szempontjából nélkülözhetetlen élelmi rostok. A rezisztens keményítő képes eljutni a bélrendszerbe. Ez azért fontos, mert itt a megfelelő baktériumok lebontják, a folyamat következtében pedig vajsav keletkezik. A vajsav rendkívül értékes energiaforrás a bélhámsejtek számára, ha nincs belőle elég, ezek a sejtek éhezni fognak, majd elpusztulnak, de nem csak a bél számára, egész szervezetünk egészsége szempontjából is nagy jelentőséggel bír a vajsav.
Természetesen nagyon fontos, hogy az étrendünk elegendő élelmi rostot tartalmazzon, mert ha nincs elég rostbevitel nem lesz elég vajsav sem. Ha átmenetileg, vagy tartósan mellőznünk kell a rostdús táplálkozást, a bélrendszerünk egészsége érdekében ne feledkezzünk el a vajsav pótlásáról.
Ha pedig olykor még egy gyors tészta elkészítésére sem futná az időnkből, bátran együnk másnapos tésztát és gondoljunk a rezisztens keményítők jótékony hatásaira.
